Magyarországon mintegy 90 ezer rheumatoid arthritises  beteg él, éppen ezért fontos, hogy ezen betegek részt vehessenek a betegségükkel kapcsolatos a szociális és munkaügyi döntéshozatalban.

Miután megállapították, hogy artritiszem van, nem tudtam tovább folytatni a munkámat a betegellátásban, pedig mindig is nagyon szerettem betegekkel foglalkozni, és mindig teljes erőbedobással dolgoztam. Amikor elbocsátottak, nem fogadtam el a felmondást. Nem akartam, hogy rokkantként leírjanak, olyan életet akartam, mint azelőtt, és olyan munkát, amelyet továbbra is emelt fővel végezhetek.
Így hát írtam a vezetőségnek, akik felismerték, hogy a betegellátás terén szerzett szaktudásomat más módon is fel lehet használni, visszavettek, és egy különleges feladattal bíztak meg. Most a betegfelvételen/recepción dolgozom az agyvérzés részlegen. Az életem visszatért a régi kerékvágásba. Csodálatos érzés, hogy újra minden nap munkába megyek, és együtt dolgozom a kollégáimmal. Számomra ez jelenti az élet értelmét.

Anette Fris (Dánia)

A rheumatoid arthritis nem időskori betegség. Döntően 30-50 éves korban kezdődik, de előfordul egészen kis gyermekeknél és fiataloknál egyaránt. A betegség a nők körében háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál.
A betegek 15-20 %-ában hosszú évek is eltelnek kétgyulladásos fázis között panaszmentesen, és olyan betegek is vannak (15%-ban), akiknél az ízületek deformációja egyáltalán nem alakul ki. A többségnél azonban – megfelelő kezelés nélkül – már néhány év alatt részleges vagy teljes munkaképtelenség alakul ki az elviselhetetlen fájdalom, a mozgásban való súlyos korlátozottság miatt.

A betegek fele 10 éves betegségtartam után, betegsége miatt nem tud keresőképes foglalkozást folytatni (rokkant nyugdíj). A betegség az életet 6-8 évvel rövidíti meg. A betegség megfelelő kezelésének ismerete segíthet az embereknek megbirkózni a fájdalommal és a betegség egyéb velejáróival, ezen kívül segít önálló és sikeres életet élni.

El kell érni, hogy a reumatológiai megbetegedések az Európai egészségügy prioritásai legyenek, ezért a döntéshozóknak figyelembe kell venni azokat az EULAR által kidolgozott stratégiai irányokat, melyek a korai szűrésre, a jobb megelőzésre és a reumatológiai megbetegedések elleni küzdelemre hívják fel a figyelmet.