Rheumatoid arthritis (idült sokízületi gyulladás)


A rheumatoid arthritis a szervezet idült, ismeretlen eredetű, gyulladásos autoimmun megbetegedése, mely elsősorban az ízületeket érinti. A betegség oka tisztázatlan, és a kór nem gyógyítható meg, állandó romlásra lehet számítani. Ez a progresszió azonban a tüneti kezelés mellett lassítható, sőt bizonyos terápiákkal megállítható.
Ez a titokzatos kór nagyon különböző tünetekkel jelentkezik, és sokszor hónapokba telik, míg a helyes diagnózist felállítják. Amerikai statisztikai adatok szerint minden századik ember számíthat arra, hogy rheumatoid arthritisben betegszik meg (gyakorisága a felnőtt lakosságban 0,5-1 %). A betegség a nőket gyakrabban betegíti meg (3-4:1 arányban), s leggyakrabban a 30-40 éves korban jelentkezik.

A leggyakoribb tünetek: a kéz- vagy láb kisízületeinek fájdalmas duzzanata, feszülése, a reggeli felkeléskor vagy pihenés után jelentkező, és több mint 30 percig tartó merevségérzése. Az érintett ízületek mozgástartománya beszűkül, az ízület környékén az izmok meggyengülnek, és a betegség előrehaladtával az ízületek deformálódnak, ami a kézujjakon a legfeltűnőbb. A betegek az influenza tüneteihez hasonló levertségről, tartós hőemelkedésről, néha száj- és szemszárazságról számolnak be. A betegség további jellegzetessége, hogy a tünetek a végtagokon általában szimmetrikusan jelentkeznek, például egyszerre mindkét kéz ujjain.

Az arthritis nem csupán a mozgásszervekben, hanem a szívburokban, a szívben, a tüdőben és ritkán még a vérerekben is megjelenik. Ennek az a magyarázata, hogy a rheumatoid arthritis esetében a gyulladás nem a csontok és ízületek elhasználódásának, meggyengülésének a következménye, hanem a szervezet immunrendszerének ma még tisztázatlan eredetű “téves riasztása” miatt lép fel.

A rheumatoid arthritist a megjelenése alapján az esetek többségében könnyű felismerni, ritkán jelentkezik általános tünetekkel (láz, fogyás, nagyfokú gyengeség), amikor kezdetben más betegségekhez hasonlóak, vagy nagyon elmosódottak a tünetek.